Autótervezés?- Simán!- beszélgetés Révész Richárdal

Autótervezés?- Simán!

 

„Rendszámokról tanultam meg olvasni.”

Révész Richárd a járművek megszállottja. Kicsiként eldöntötte, hogy autókat fog tervezni. Felnőtt és autókat tervez. Jelenleg a Local Morors által kiírt Litecar Challenge pályázatára jelentkezett, és sanszos, hogy valami kis díjat be fog zsebelni. Vele beszélgetek ma arról, hogy is jutott el ideáig, hogy készült fel a versenyre, mik a jövőbeli tervei.

Ricsi lakására szólt a meghívás, kijött elém a metróhoz, készségesen kinyitotta nekem az ajtót, üdítővel és csokival kínált, rá kellett döbbennem, hogy egy igazán kedves és helyes fiatalemberrel van dolgom, aki ráadásul szingli is. Hmm… Ezt a tényt el kell raktároznom magamban.

- Bevallom, őszintén kicsit izgulok, még soha nem adtam interjút. Nem fogsz megenni ügye?

Nem! J Nem terveztem, igyekszem titkolni a kannibalizmusra való hajlamomat. De ha már hajlamoknál tartunk, mégis mi késztet egy embert arra, hogy kocsikat tervezzen?
-Hát az úgy volt, hogy voltam én kis porba fingó, aki a szülei válása miatt sokat autókázott egyik helyről a másikra. Anyum kereskedőként sokat járt ki az akkori Csehszlovákiába. Autóban nőttem fel. Út közben meg anyumat, vagy apumat zaklattam azzal, hogy: Az ott milyen kocsi? Apa annak a kocsinak mi a rendszáma? Apukám pedig lelkesen betűzte nekem a rendszámokat, én meg egy idő után nem kérdeztem, hanem mondtam. A rendszámokról tanultam meg olvasni. Telt múlt az idő én cseperedtem a kocsik iránti lelkesedésem nem csökkent, így adva volt, hogy én bizony kocsikkal akarok foglalkozni. Aztán jött a megvilágosodás.

 Megvilágosodás? Volt valami sorsdöntő pillanat?

-Volt, azt hiszem. Gimiben órákon, ha unatkoztam, mindig autókat rajzoltam. Bámultam ki az ablakon, elsuhant ott egy kocsi és én lerajzoltam. Persze nagyon hamar lebuktam, de a rajztanáromnak tetszettek a rajzaim így elkezdett tesztelni. Azzal heccelt a tanár úr, hogy mondott egy autót, és hogy le tudom-e fejből rajzolni. Le tudtam. Persze ezek akkor még karikatúrák voltak, meg elvadult tunningolt. Egy idő után meg jött az magától, hogy nem már meglévő kocsikat firkálgattam, alakítottam át, hanem valami újat, ami eddig még nem volt. Amikor az első elkészült ilyen rajzom előtt álltam, akkor döntöttem el, hogy én ezt akarom csinálni. Már csak ki kellett keresni a felvételi tájolóból, hogy hol lehet ilyet tanulni.

A LiteCar Challenge, hogy csöppent bele az életedbe?

-A mesterképzés alatt kint voltam fél évet Hollandiában ERASMUSON, és az ott megismert csoporttársaim hoztak létre egy szakmai facebook csoportot ahol tudjuk tartani a kapcsolatot és segíteni egymást, megvitatni az aktuális híreket, stb. Ebbe a csoportba rakta ki valaki ezt a pályázati felhívást én meg úgy voltam vele. hogy veszteni valóm nincs. Jelentkeztem.

Bevallom őszintén nem értek a kocsikhoz, max azt tudom elmondani róluk, hogy milyen színük van. Szóval ezen a szinten el tudnád nekem mondani, hogy miről is szól ez a pályázat?

-3 hónapos felkészülési idővel operáló pályázat, aminek a lényege egy olyan autó koncepció tervezése, ami tömegében jóval kevesebb, mint a ma megszokott, de legalább annyira biztonságos, s ezt valami különleges egyedi technikával kell – és lehet kivitelezni. Valamint szedánnak kell lennie, mert Amerikában az a legnépszerűbb, és meglévő infrastruktúrára kell támaszkodnia.

Erre a te megoldásod a fraktálszerű váz? Mit is jelent ez pontosan?

- Azt jelenti, hogy maga a kocsi váz (utas cella) felépítése a madár csontokét másolja. Több felvetésem közül ez a lelke a koncepciónak.

Madárcsontok? Ez mégis honnan jött? Ettél, Ittál, Facebook-oztál, mikor is eszedbe jutott, hogy léteznek madarak, és bumm?

-Nem, az egész onnan indult, hogy a pályázat kezdetén információ gyűjtést végeztem a lehetséges megoldásokra. Elérhető anyagok, gyártástechnológiák, struktúrák. A természetben minden ott van, ami jól működik, csak meg kell találni a megfelelő műszaki analógiát. Ezen kezdtem el agyalni, hogy mi az, ami gyors és könnyű. Így jutottam el a madárhoz, majd a madárcsonthoz, ami nagyon könnyű nagy felületű így energiatárolásra is alkalmas.

Mik az autó formatervezésnél a főbb szempontjaid?

 -Az emberek evolúciós oknál fogva mindenben szeretik meglátni az arcokat. Ezt figyelembe kell venni a forma tervezésnél is. Hisz tudod a lámpák a szemek az első lökhárító a száj. J 

Ohh akkor már értem miért mosolyognak rám egyes kocsik!

-Igen ezért, valamint a kocsi oldala is nagyon fontos, mert kell lennie egy karakter vonalnak. A legnagyobb design klasszikusokat oldalnézetből pár vonal alapján fel lehet ismerni (Audi TT, Austin Mini, Mustang). Így én is ezekből indultam ki. Azt akartam, hogy az emberek felismerjék a kocsimat.

Capacity-nek nevezted el a kocsit. Honnan jött a név?

- Igazából sokáig nem volt neve a gyereknek, így az utolsó napokban kezdtem csak el agyalni ezen. Abból indultam ki, hogy az egész koncepció alapja a vázszerkezetben energiát tároló kondenzátor, aminek a legfőbb jellemzője a kapacitás, valamint tetszett az angol kettős értelem: „the ability or power to do, experience, or understand something”.

Ha esetleg nem nyered meg a versenyt, akkor hogyan tovább?

- Alapvetően nem a nyeremény, hanem a referencia miatt indultam el. Ez egy nagyon kompetitív szakma, ahol, ha munkát akar kapni az ember, ki kell tűnni valamivel. Persze az lenne a legjobb, ha a díjazottak közé kerülne, de ez a projekt önmagában is a portfólióm egyik legerősebb pontja. Szóval továbbra is munkát keresek, és még több pályázatot, amin indulhatok. Nem az a kérdés, hogy hivatásos automotive designer leszek-e, hanem hogy mikor.

Még egy utolsó kérdés, ami engem, mint nőt nem hagy nyugodni. Itt vagy te, egy sármos, fiatal, tehetséges srác. Miért is vagy még szingli?

- Haha! Állítólag a nők szeretik, ha egy férfi tudja, mit akar az élettől. Véges elemű, nem reprezentatív minta alapján ezt nem tudom megerősíteni, sőt. Azt tapasztalom, hogy amikor a külföldi ambícióimmal szembesülnek a hölgyek, általában riasztóan hat rájuk. Ennek persze nem örülök, de meg tudom érteni. Mert ha holnap kapok egy e-mailt, hogy autó dizjánban jövő héttől elkezdhetek dolgozni részemről szinte akárhol is a világon, akkor én megyek.